Zentai András saját blogján már kétszer is távozásra szólította fel Fodor Gábort, az MLP elnökét annak kapcsán, hogy feleségét, Czeizel Barbarát az EMMI a korai fejlesztés miniszteri biztosává nevezte ki. Ezeket az erősen szubjektív véleménycikkeket, amelyeket az eredeti megjelenési helyén valószínűleg kevesen láttak, az Index blogketrec a széles nyilvánosság számára is elérhetővé tette.

Zentai András indulatos és elfogult véleménye néhány észrevételt váltott ki belőlem.

Kezdjük egy látszólag aprósággal, egy kicsi, de jelentős ténybeli tévedéssel, amit Zentai András második cikkében is megismétel: Czeizel Barbara nem kormánybiztos, hanem miniszteri biztos, tehát nem a kormány nevezte ki, hanem egy minisztérium, jelen esetben az EMMI. Egy kívülálló számára ez lényegtelen különbség, de egy politikával foglalkozó ember számára van jelentősége.  Zentai ugyanis úgy érvel, hogy kormánybiztosként a feleség a kormány sikerében érdekelt, tehát érdekellentét áll fenn a feleség és a férj között. Csakhogy a miniszteri biztosról úgy általában nem jelenthető ki, hogy a kormány sikerében érdekelt, még ha a többségükre valószínűleg igaz is. A miniszteri biztos egy meghatározott program, projekt megvalósításán dolgozik, annak sikerében természetesen érdekelt, de a kormány egészéhez való viszonya magánügy.

Ennél fontosabb azonban az a körülmény, amit Zentai bagatellizál ill. kétségbe von, hogy Fodor Gábor és Czeizel Barbara házastársak ugyan, de nem élnek együtt. Két szuverén, autonóm személyiség teljes cselekvési önállósággal. Ha együtt élő házastársak lennének, akkor is az lenne a méltányos, ha mindkettőjüket saját cselekedetei, tettei és döntései alapján ítélnénk meg. Mert önálló személyiségek, és nem függelékei, alárendeltjei egymásnak. Meglepő, hogy egy magát progresszív baloldalinak nevező párt egyik vezetője ezt nem így gondolja.

Illetve nem is világos, hogy mit gondol. Ha önmagához következetes lenne, akkor ugyanúgy érvelhetne amellett is, hogy Czeizel Barbarának nem szabadna elfogadnia ezt a megbizatást a már különélő férje miatt. Ettől az abszurditástól (ami egyébként pontos megfelelője annak, amit állít), ő is visszariad. Mert azzal talán ő is tisztában van, hogy Czeizel Barbarát nem azért nevezték ki miniszteri biztosnak, mert Fodor Gábor felesége, hanem éppen annak ellenére. Mert ennek a területnek a megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen szakértője, aki nélkül egy ilyen jelentős (egyébként EU támogatásból finanszírozott) programot talán nem is lehetne végrehajtani. A civilek is ragaszkodtak  a kinevezéséhez.

Ha nincs problémája azzal, hogy Czeizel Barbara elfogadta a kinevezést (nagyon helyesen), akkor miért is kellene a különélő férjnek emiatt lemondania a mandátumáról és az MLP elnöki posztjáról?

Nem ezért, hanem csak. Mert Zentai igazából úgy gondolja, hogy Fodornak eredetileg sem kellett volna mandátumhoz jutnia, mert szerinte Fodor alibi politizálást folytat és a Fidesz embere. Ezek nagyon súlyos állítások, amelyeket bizonyítani illene. Ráadásul a hitelükbőlnagyon sokat levon az, hogy a szerző nem egy pártatlan kívülálló, vagy független elemző, hanem egy rivális párt, az Együtt Országos Politikai Tanácsának tagja, az Y-Gen Egyesület elnöke. Azaz ebben a kérdésben pártatlannak aligha nevezhető.

A magyarországi baloldal sanyarú helyzetéről sokat elárul, hogy annak egyes képviselői (ez különösen igaz a DK és az Együtt számos politikusára) folyamatosan az ellenzék más pártjaival, vezetőivel foglalkoznak. Az érvényes mondanivaló hiányát a vetélytársak lejáratásával, becsmérlésével kívánják pótolni: ez lehet, hogy a szűk tábor harcikedvét fokozza, de új szavazók megszerzésére aligha jó stratégia.

Mostanság széltében-hosszában azt terjesztik a baloldalon, hogy Fodor Gábor a Fidesz embere. Nem olyan régen még az volt a nóta, hogy Fodor az MSZP vagy éppen Mesterházy embere. Ezt olyan közismert tényként szeretnék elismertetni, ami nem kíván további bizonyítást. Bizonyíték nincs, csak az a viszolyogtató paranoia, ami egyébként a megnyerhető tömegeket tartja távol az ellenzék pártjaitól.  Ha az ellenzéknek ez a része nem tud megszabadulni a szektás, paranoid, ellenségkereső, mindenütt árulást gyanító mentalitástól, akkor megérdemli a sorsát.

A Fodor Gáborral kapcsolatos baloldali hisztériának van egy valóságos, érthető oka.  Fodor Gábor nem baloldali, hanem liberális, nem szekértábor logikában gondolkodik, hanem azon kívül áll, cenrista, józan, tisztességes, mérsékelt és minden irányban méltányos politizálást szeretne folytatni. Ezt ma nagyon nehéz megtenni Magyarországon, mert ebben nem csak a Fidesz ellenérdekelt, hanem a baloldal egy része is. Pedig Fodor Gábor nem az ő riválisuk, lehetne akár a szövetségesük is, de így nehéz lesz megnyerni őt és követőit.

Végezetül a politikai haszonlesőknek és intrikusoknak természetesen joguk van akárhányszor felszólítani Fodor Gábort a lemondásra, távozásra, de neki ezen csak akkor szabad egyáltalán elgondolkodnia, ha a felszólítás azoknak az embereknek a közösségéből érkezik, akiknek a képviseletére vállalkozott. A szabad, a mindenkivel szemben méltányos, toleráns és tisztességes emberek közösségére gondolok. Közülük azonban senki sem mondta, hogy Fodornak távoznia kell.

Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külpolitikai tanácsadója. A cikk a szabad ne feledd oldalon elérhető.