A diákfejedelem

13 éve a Szegedi Egyetem hallgatója, 12 éve regnáló HÖK-vezető. Egyszer, két félévre felfüggesztették a hallgatói jogviszonyát, eltávolítani azonban nem tudták, mert volt „tartalék szakja”. Sokak szerint hallgatói jogviszonyának szüneteltetése közben is ő irányította a szervezetet, persze, csak a háttérből. Mire a felsőoktatási törvény módosítása – melynek értelmében 4 évnél tovább nem lehet valaki HÖK-ös tisztségviselő - elérte volna őt, addigra kikérte az EMMI véleményét arról, maradhat-e EHÖK-elnök. Szerinte igen, az egyetem 12 dékánja szerint nem. Török Márk nem éppen felemelő portréja.

Török Márk nevéhez fűződik többek közt egy hallgatói lázadás kifullasztása, valamint a Hallgatói Térítési és Juttatási Bizottság megalakulásának megakadályozása, melynek értelme az volt, hogy az EHÖK határozhassa meg a szociális ösztöndíjak kiosztásának kritériumait – egyébként szabálytalanul. Az, hogy a Szegedi Egyetem HÖK-irodájának címére több céget is bejegyeztek, nem tudott a nevéhez fűződni, mert ő maga nem szerepelt a cégadatok között. A cégek tulajdonosai közt egyébként több egyetemi alapítvány is található – a nyomozás ismeretlen tettes ellen indult, vádat emelni máig nem tudtak senki ellen.

A többi ügyhöz képest eltörpülő szabálysértésért – többek között tiltott helyen való dohányzásért - Török ellen indult fegyelmi ügyet Badó Attila hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes vitte végig. „Pozícióját a szabályzat átalakításával előbb kiürítették, majd megszüntették.” – írta a Népszabadság, hozzátéve, hogy azóta az EHÖK nélkül nem lehet retorziót alkalmazni hallgató ellen, sem tanulmányi, sem fegyelmi ügyben. Nem ez volt az első eset, hogy a Török által vezetett EHÖK az egyetem oktatóinak sorsát döntötte el: a rendre tömbben szavazó hallgatók a megosztott Szenátust pozíciók tekintetében is erősen befolyásolták.

torok_mark.jpgTörök Márk a „10 év a mozgalomban” című kiadványban vallott kicsapongó életéről és arról, hogy önmagukért beszélő tanulmányi eredményeit egyedül magának köszönheti – ezt nem lehet a HÖK-elnöki pozícióra fogni: „elég nehéz ember vagyok, csapongó életmóddal, amit huszonévesen zülleni lehet, az nekem megvolt, többször rá is untam. Igazából nem voltam soha jó tanuló, ezt talán bánom is. Egyébként a HÖK-ösök nagy hibája, hogy bemagyarázzák maguknak, hogy a HÖK-özés elveszi az időt a tanulás elől. Ez egy fatális hülyeség." Ezzel – egykori HÖK-elnökként – magam is messzemenőkig egyetértek. A hallgatói érdekképviseleti munka nem mentesíti a hallgatót tantárgyi kötelezettségeinek elvégzése alól. Ennek ellenére Török nem túl fényes életrajzában az alábbiakat is megtaláljuk: három alaptárgyból bukott háromszor – így tanulmányi okokból már elbocsáthatták volna az egyetemről -, azonban mindig figyelt arra, hogy hallgatói jogviszonyai átfedésben legyenek egymással, így ne kelljen elhagynia az egyetemet, akkor sem, ha valamiért az egyik hallgatói jogviszonya - akár időlegesen - megszűnik.

Török Márk a folyamatos sajtóbotrányok ellenére is pozíciójában maradt, szeptemberben hatodszor választották meg, ellenjelölt nélkül. A kétes ügyeket folyamatosan sajtó látóterében tartó Átlátszó oktatás megemlíti, hogy történész hallgatóként Török már elsősként is találkozott Machiavelli A fejedelem című művével – ami nagy hatást gyakorolt rá, és amelyből tanulva, szinte zavartalanul építhetett ki megdönthetetlen egyeduralmat a Hallgatói Önkormányzatban.

A Népszabadság „Érinthetetlen diákvezérnek” bélyegzi, a Magyar Narancs az „egyetem kínos terheként” ír róla, míg egy helyi lap csak „rossztanuló diákvezető” címmel készített róla portrét, melyben a kínos tanulmányi eredményeit részletezi, amelyeket azonban korántsem rossz képességeinek köszönhet, sokkal inkább annak, hogy hallgatói érdekképviseleti karrierje során egyre világosabbá vált: számára a hallgatói jogviszony puszta eszköz arra, hogy megtarthassa pozícióját.

Most éppen úgy kapaszkodik bele, hogy befolyással való üzérkedéssel, hivatali visszaéléssel, csalással és felelőtlen gazdálkodással vádolja az egyetem oktatóit – teszi mindezt anélkül, hogy megnevezné az általa vélelmezett felelősöket és tetteseket.

A nyílt levél szinte már fenyeget, de felmerül a kérdés: ha ennyi mindent tud Török Márk, miért nem tesz feljelentést? Egyfelől állampolgári kötelessége volna, másrészt a Szenátus tagjaként, választott tisztségviselőként, a testület többi tagjával közösen gyakorol ellenőrző szerepet az egyetem működése fölött: felelős azért, ami az egyetemen történik – legyen szó bármely, általa lebegtetett bűncselekményről.

Két eset van: vagy súlyos rágalmazásról van szó, melyhez a diákfejedelem még neveket sem mert társítani, vagy egy olyan világ újratermelésén munkálkodik, amire rámegy ez az ország: mindenki tud a másikról valamit, és nem árt erre időről időre emlékeztetni a másik felet. Még a végén egy olyan trónon ülhet tovább zavartalanul, amelyről az egykori cinkostársat már letaszították. Mindenki döntse el, melyik a rosszabb.