Ma, Körmendi Istvánnal, a Fiatal Liberálisok egyik oszlopos tagjával, a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Egyesületének (KNOE) ruhaosztásán jártunk. Elgondolkodtató, hogy azok az emberek tesznek másokért, akikkel szemben a kormány súlyos jogsértést követett el: visszamenőleges hatállyal vont meg tőlük jogosítványokat.

A KNOE honlapjának nyitóoldalán a következő két üzenet fogadja a látogatót: „a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete elkötelezett a demokratikus értékek, az állampolgárokat megillető alapvető jogok valamint az európaiság mellett. A KNOE kiemelten fontosnak tartja a sajtó- és szólásszabadságot, az állampolgári önrendelkezést és a független és szakszerű, igazságszolgáltatást.” Lám, máris el lehet indulni néhány közös ponton.

Csak emlékeztetőül: A főként rendőröket, katonákat érintő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy 2012 januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok az szja-val csökkentett összegű ellátást kapják, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség úgynevezett szeniorállományába.

A törvényt több magánszemély, jogvédő és szakszervezet, valamint az ombudsman is támadta az Alkotmánybíróságon, egyebek mellett a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való jognak a sérelmére hivatkozva. Az Ab elutasította kérelmüket. Ezt követően, több európai fórumon igyekeznek bizonyítani az igazukat: visszamenőleges hatállyal vettek el tőlük jogosultságokat. - írta akkor az MTI. 

A mai ruhaosztás helyszínén volt szerencsém beszélni a szervezet elnökével, Kuti Lászlóval. Mint elmondta: megyei szintű nyomozóhivatalt vezetett, kapott hideget-meleget, fizikális-, szellemi- és lelki megterhelést. Azt mondja, rendőrkollégái sokszor meg sem érik az ötvenéves kort. Nem is érti, hogyan alakult ki az a sztereotípia, hogy a rendőrök, kivétel nélkül, naphosszat az irodában lebzselnek és fánkot esznek, amikor az ő esetükben korántsem beszélhet az ember 40 órás munkahétről, – elmondása szerint - sokkal inkább közelebb a 80-hoz, az is olyan történetekkel megspékelve, hogy a legtöbbünk csak rémálmaiban találkozik hasonlóval. 

Fel sem kellett tennem a kérdést, miért a ruhagyűjtés. László azt mondta, ha az ember rendőrként dolgozik, olyan társadalmi rétegek életébe lát bele, melyekkel az utca embere szinte egyáltalán nem találkozik. Talán innen a motiváció, hogy egész álló nap egy utcahőmérsékletű, mindössze két, mobilfűtőtest viszonylagos melegénél szobrozzanak - rászorulókra várva.

Ha az ember felüt bármilyen könyvet, amely arról szól, hogyan éljünk teljes életet, abban a testmozgás, a nevetés, a lazítás, valamint az érintés mellett ott találjuk az önkéntes munkát. És tényleg. Az ember valahogyan egészen máshogy érzi magát, miután tett valamit másokért. Megtiszteltetés, hogy a Magyar Liberális Párt meghívást kapott a rendezvényre! A magam nevében ezúton is nagyon köszönöm, hogy ott lehettünk.

Holnap mi magunk is útra kelünk – pontosabban a Liberálisok „U35-ös válogatottja”, a Fiatal Liberálisok -, remélve, hogy Bódvalenke társadalmának - az általunk gyűjtött ruhákkal – egy kis segítséget nyújthatunk. Alig várjuk!