Nyílt levél a szakszövetségek vezetőihez

Tisztelt Elnök Urak, Elnök Asszonyok!

Felhívással fordulok Önökhöz, az elmúlt két hétben zajló úszóbotránnyal kapcsolatban. Levelemmel nem célom visszatérni Kiss László nemi erőszak ügyében kapott börtönbüntetéséhez, véleményem szerint másról kell beszélnünk. Olyan ügy ez, amiben az egész magyar sporttársadalomnak felelőssége van. 

Az Úszószövetség botrányát nem kizárólag az 55 évvel ezelőtti nemi erőszak ügyének eltitkolása adja – az annak egy lényegi eleme, amely felszínre hozott a nyilvánosság előtt eddig szintúgy rejtve maradt problémákat. A botrány az áldozathibáztatás és a történtek elbagatellizálása miatt gyűrűzött tova. Ezek mellett nem mehetünk el szó nélkül, hiszen a társadalomfejlődés egy fontos lépcsőfoka a felismerés: az erőszak áldozatára áldozatként, nem pedig tettestársként, esetleg a történtek okozójaként kell tekinteni.

Ami ellen szintúgy kötelességünk felemelni a szavunkat: Kiss ügye felszínre hozta, hogy az úszógyerekek felkészülésében mindennapos (volt) a testi fenyítés, a megaláztatás és a megfélemlítés. Egy edző nem sértheti tanítványai emberi méltóságát. Súlyos anomália az, ha a sportpályán, vagy az öltözőkben meg lehet valakit fosztani alapvető emberi jogaitól. Az emberi jogok lábbal tiprása számos formát ölthet: ilyenek a testi fenyítés, egy ember félelemben tartása, megalázása, mások előtt való megszégyenítése.

respect-in-sport3.jpgSportolóként tisztában vagyunk vele mindannyian, hogy a sikerhez vezető út fájdalommal van kikövezve. Izomláz, ficamok, rándulások, törések, lila foltok, térdműtétek, sporttársakkal való véres összecsapás és begipszelt végtagok is jellemzik egy élsportoló felkészülését. A fájdalom nagyon is része egy élsportoló életének. Ez az, amit mindenki vállal a nemzetközi sikerhez vezető úton. Amit azonban nem vállal senki, hogy az emberi méltósága sérüljön a felkészülése során.

A korábbi úszók közül egyre többen fordulnak nyilvánossághoz saját történeteikkel, amelyek azt mutatják, az erőszak kultúrája nemcsak normálissá és mindennapossá, de normává is vált az úszótársadalomban.

Az ókori olimpiák a békét hozták el a társadalom életébe. Az olimpia évében erre is gondolnunk kell. Éppen ezért arra kérem Önöket, tegyenek hitet az erőszakmentes versenyfelkészülés mellet. Tegyenek hitet egy olyan sporttársadalom mellett, amely szakít a korábban bevett szokásokkal, és amely fejet hajt a sportolók emberi méltósága előtt. Kérem Önöket, határolódjanak el a sportolókkal szembeni mindennemű erőszak alkalmazásától.

Köszönettel és barátsággal,

Bősz Anett

Ügyvivő

Magyar Liberális Párt