A várt 3,5-3,8 százalékos gazdasági növekedés teljes egészében elfogyhat a koronavírus miatt, sőt, egyáltalán nem kizárt, hogy a világgazdasági növekedés megszűnése mellett, hazánk GDP-növekedés negatív lesz 2020-ban. A kormányok sorra jelentik be páratlan mértékű gazdaságmentő csomagjaikat. A magyar kormány ugyan a legkisebb vállalkozók és háztartások terheinek ideiglenes szüneteltetését jelentette be tegnap, ez aligha lesz elég, különösen annak fényében, hogy a legtöbb kormány a magánszemélyek és a KKV-szektor likviditásának fenntartása érdekében horribilis összegeket csoportosít át a költségvetésből. Most ismét a kevés, egyre magányosabb leszakadók közt találhatjuk magunkat, ha nem lépünk időben. Első az emberélet, és az egészség, de ha a gazdaság összecsuklik, arra is tömegesen mennek rá életek. Vélemény.

Világgazdasági körkép

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy ezermilliárd dolláros – vagyis több mint 330 ezer milliárd forintos – gyorssegélyt nyújt az USA gazdaságának. A háztartások likviditási gondjainak enyhítésére valószínű, hogy csekket küldenek minden amerikai állampolgárnak. Bár hivatalosan még nem jelentették be, hogy mekkora összegre gondoltak, a CNN 1000 dollárról beszél fejenként. 

A német kormány bejelentette, hogy lényegében felülről korlátlan összeget mozgósít arra, hogy az ország vállalati szektora életben maradhasson. Az egyéni vállalkozóktól kezdve, a kis- és középvállalatokig, a szabad szellemi foglalkozásúakon és a művészeken át, mindenki részesülhet a segítségből. Az állami fejlesztési bank akár 500 milliárd eurót – több mint 170 ezer milliárd forintot – kész megnyitni hitelkeretként. A pénzügyminiszter arról is beszélt, ez egy gyorssegély, első lépés, melyet egy gazdaságösztönző második lépés is követ. Úgy fogalmazott: minden eszközt bevetnek azért, hogy megmutassák, „erősebbek a gazdaságot fenyegető bajnál”.

A britek 300 milliárd fonttal, 126 ezer milliárd forinttal igyekeznek menteni a menthetőt. A bejelentett összeget a kormány szükség esetén kész megemelni. Boris Johnson gazdaságmentő csomagja két részből áll: az egyik a nagyobb, a másik a kis- és közepes vállalatok működőképességét hivatott fenntartani. A szigetország is hasonló eszközökhöz nyúl, mint Berlin: állami garanciával nyújtanak hiteleket. E döntés a hazai össztermékük 15 százalékát teszi ki.

A spanyolok, nemzetgazdaság-arányosan még nagyobb mértékű intézkedéstervezetet jelentettek be: Pedro Sánchez kormánya a GDP 20 százalékára rúgó gazdasági mentőcsomagot fogadott el, ez 200 milliárd eurót, több mint 70 ezer milliárd forintot jelent, a mai árfolyamon. A spanyol kormányfő szavaival élve „társadalmi és gazdasági védőpajzsot” képeznek a vírus okozta gazdasági krízissel szemben. Csak alapvető szociális ellátásra elkülönítettek 600 millió eurót, 100 milliárd euró pedig hitelkeret formájában hivatott segíteni a vállalatok válság alatti likviditásának fenntartását, 18 milliárd euróval az egészségügyet kívánják támogatni.

(Spanyolország egyébként a koronavírus által második legsúlyosabban érintett EU-s tagország, a halálos áldozatok száma megközelíti az 500 főt, és csaknem 600-an szorulnak intenzív ellátásra.)

Szomszédaink sem voltak restek, bár egyelőre jóval kisebb volumenű intézkedéscsomagokat fogadtak el, mégis jól látszik, hogy azon az állásponton vannak: kétszer ad, aki gyorsan ad. Sebastian Kurz 4 milliárd eurós (több mint 1400 milliárd forintnyi) gyorssegélyt jelentett be, hozzátéve, hogy ez természetesen nem Ausztria teljes gazdasági mentőcsomagja, mindössze elsősegély, ami a halaszthatatlan felmerülő kötelezettségeket érinti. A román kormány a bruttó hazai termék 2 százalékát jelentette be gazdasági mentőcsomagként.

A csehek keleti szomszédunkhoz hasonlóan, a GDP 2%-ára rúgó mentőcsomagot vázoltak fel, míg a lengyelek fiskálispolitikai döntései már jobban hasonlítanak a nyugat-európai társaikéhoz: Mateusz Morawiecki kormánya a lengyel gazdaság össztermelésének 16%-át fordítja válságkezelésre.

Mindeközben Budapesten…

Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kisvállalatok, valamint az egyéni vállalkozók adó- és járulékterheinek kifizetését az év végéig felfüggeszti. A magánszemélyek is részesednek az állami segítségből: a hiteltörlesztéseket a kormány befagyasztja. Ez a központi költségvetés szempontjából (hiszen a hiteltörlesztések befagyasztása elsősorban a bankszektort érinti) – a portfolio.hu számításai szerint – 40-50 milliárd forintnyi fizetési kötelezettség elengedését jelenti, nem szól arról, hogy a kisvállalatok, valamint a magánszemélyek meg kell, őrizzék a fizetőképességüket a válság alatt, és ha csökkentett üzemmódban is, de működhessenek.

Miért kivételesen fontos nagy volumenű gazdaságmentő-csomagot bejelenteni és végrehajtani azt?

Nem pusztán azért fontos a gazdaság megmentésére jelentős összegeket átcsoportosítani, hogy a munkáltatók ne engedjék el a munkavállalók kezét, hanem azért is, mert hazánkban számos olyan kisvállalkozás működik, amely egyhónapnyi bevételkiesést sem tud túlélni – hasonlóan a háztartásokhoz.

A vírus és a közvetlen válság elvonulásával a KKV-szektor tagjai lennének azok a gazdasági egységek, amelyek a honi gazdaság válságból való dinamikus kilábalását lehetővé tennék. Nekik vannak új ötleteik a vásárlók bevonzására, ők tudják gyorsan alakítani a vállalkozás profilját, hozzáigazítani a megváltozott igényekhez, ők azok, akik ha kell, elengedve a bérelt helyiséget, a garázsba költözve folytatják a termékek előállítását, és interneten értékesítenek… ezek csak szerény példák arra, hogy mi mindenre képes a KKV-szektor, és hogy micsoda égető szükség van rájuk, amikor a gazdasági növekedést lényegében leáll.

A politikai hovatartozástól és hatalomgyakorlási, valamint kommunikációs módszerektől függetlenül, mindenki ugyanazt teszi most. A szabad világ vezetői által bejelentett több százmilliárd eurós mentőcsomagok azt mutatják, hogy európai társaink, sőt, még az általam sokat kritizált amerikai elnök is tisztában van azzal, hogy a gazdaság jövője nem a munkáltatók jó szándékától fog függeni. Sajnos a magyar miniszterelnök hétfői szavai a parlamentben arról árulkodtak, hogy hamis kép él a kormányfő fejében a gazdaság működéséről és a vállalkozások természetéről.

Ha Orbán Viktor úgy gondolja, hogy elég arra kérni a munkáltatókat, hogy ne bocsássák el a munkaerőt, akkor a miniszterelnök alapvető gazdasági törvényszerűségekkel nincs tisztában. A szolgáltatószektorban már elindultak az elbocsátások, pedig még nem értünk el a járvány tömeges megbetegedést hozó szakaszába.

Hazánknak, ha nem is nagyok a lehetőségeink, legalább a GDP 2%-át gazdaságmentésre kellene fordítania. Az Európai Unió páratlan, 37 milliárd eurós keretet mozgósítottak a központi költségvetésből a koronavírus elleni védekezésre, valamint a gazdasági következmények enyhítésére. Hazánk egyelőre nem tudja pontosan, mekkora összeggel számolhat, de bizonyosnak tűnik, hogy több milliárd eurós, az első sajtóértesülések szerint mintegy 1000 milliárd forintos kerettel segítenek ki bennünket – jelentősen megkönnyítve ezzel a hazai gazdaságpolitikusok helyzetét a segélycsomag mihamarabbi kihirdetésében. (Tisztában vagyok azzal, hogy ez a kohéziós alapok terhére valósul meg, így feltehetően le kell mondanunk majd olyan beruházásokról, amelyekre eddig költötte hazánk az uniós forrásokat, ugyanakkor a gazdaságmentő-csomag jóval fontosabb jelen helyzetben: százezrek munkahelyéről és milliók megélhetéséről van szó.)

Ha nem így történik, a gazdasági válság ugyanúgy nem fog válogatni magyar és magyar, kormánypárti és ellenzéki, liberális és konzervatív, jobb és baloldali közt, ahogyan a vírus. A világgazdaságban már elindult, és következő hónapok során mindenen végig söprő válságból azok tudnak majd gyorsan kilábalni, akik nem engedték el a vállalati szektor kezét, és nem sajnálták a korábbi növekedésből származó költségvetési többletet arra áldozni, hogy a cégek, az egyéni vállalkozók és a munkavállalók életben maradhassanak.  

A kormány egyelőre elégtelen gazdasági intézkedéseivel azt éri el, hogy bár időlegesen megkönnyebbül most az, akinek van néhány százezer forintja a következő hónapokra még beosztva, és örül, hogy ennek felét nem kell adó- és járulékterhekre fordítania, azonban a kiesett bevétel úgy fogja megfojtani a legtöbb kisvállalkozást, ahogyan a koronavírus a súlyos állapotba került fertőzötteket. Onnan pedig nincs visszaút. Azok az országok fogják jól kezelni ezt a krízist, amelyek észlelték, hogy most nem csak a kórházakban, de a piacon is sokaknak lesz szüksége lélegeztetőgépekre. Most még van erre keret a költségvetésben.